7.rész

Mikor elkezdtem énekelni minden félelmem elmúlt csak énekeltem és nem foglalkoztam nagyon a külvilággal, de az feltűnt, mikor Armin kivett valamit a zsebéből, majd kisétált a tornateremből. Ezt nem tudtam mire vélni, de közben nem hagytam abba az éneklést a szám végéig. Az egész osztály (kivéve Ambert és a barátnőit) állva tapsoltak. Odamentem a többiekhez, akik közben mondogatták nekem, hogy nagyon jó voltam, meg hogy te aztán tudsz, stb…

1 perc után végre megszólalt Castiel:

-Meg van a győztes. Szóval a bandánk új énekese…. Lena Smith. –mondta és a többiek hangosan egyszerre elkiáltották magukat:

-Gratulálunk! –nagyon örülök, mindig is be akartam kerülni egy bandába. Mielőtt Amber hercegnő kiviharzott volna a teremből egy „Ezt még megbánod!” nézést vetett felém.

Miután mindenkivel beszéltem oda jött hozzám Castiel:

-Lena én és Lisander szeretnénk meg lepni valamivel, egy „üdv a bandában ajándék” szerűséggel. –mondta, majd a háta mögött Lisander megjelent egy Klasszikus gitárral, amit át adott nekem.(Mondtam már Castielnek, hogy szeretnék meg tanulni gitározni, gondolom innen jött az ötlet).

-Jaj! Egy gitár! Köszi...köszi…köszönöm nektek ez szuper. –mondtam ezzel nagyon feldobtak.

Arminnal is beszélgettem és megkérdeztem tőle, hogy miért ment ki azt mondta, hogy a szülei hívták és muszáj volt felvennie. Elég egyértelmű volt nem értem miért dramatizáltam túl.

A következő hetekben Castiel dél utánnon ként tanítgatott gitározni egész jól ment, a legtöbb szabad időmet az ikrekkel töltött nagyrészt Arminnal, mert ugyan olyan kocka, mint én. :) Elkezdtem egy kávézóban dolgozni felszolgálóként, hogy tudjam fizetni a lakbért. Amber még nem váltotta be a bosszú ígéretét.

Mikor léptem volna végre ki az iskola kapuján Melody megállított:

-Várj Lena! –mondta, majd felé fordultam.

-Mit szeretnél Melody? –kérdeztem.

-Tudod két hét múlva lesz a suliban a halloweeni buli és megbeszéltem veletek, hogy felléptek. Szóval erre akartalak emlékeztetni téged, hogy elkezdhetnétek próbálni. –tényleg jó, hogy mondja majdnem elfelejtettem.

-Köszi, hogy szóltál, majd elkezdünk próbálni. Szia! –köszöntem el.

-Szia! –köszönt el ő is. Terveim szerint Arminékhoz megyek kockulni. Útközben elgondolkodtam a titkon, amit az óta se sikerült kiderítenem. Lehet, ha rábeszéltem volna valakit, hogy segítsen bejutni egy klubba, ami nem a kertész, vagy a kosárlabda klub, akkor többet tudnék. Így egy klubba se léptembe. ( Azért nem léptem be egy klubba se, mert se a kertész, se a kosárlabda klub nem tetszett. Nathaniel ezt mondta „Csak ebben a két klubban van üresedés.” Természetesen hazudott, az igazgatónővel folytatott beszélgetése során hallottam:”-De igazgatónő mi lesz akkor, amikor csoportot kell választania, és mi lesz a különleges órákkal? – kérdezte Nathaniel. Én pedig még mindig nem értek semmit.

-Majd csak hétköznapi csoportba engedjük belépni, a külön órákat pedig, majd kihagyja. – nyugtatta meg az igazgató, miközben egyre kíváncsibb lettem.

-Rendben, majd én gondoskodom róla, hogy melyik csoportba kerüljön. Csak ennyit akartam kérdezni igazgatónő. Viszontlátásra!”

Ennek a beszélgetésnek az alaptémáját még mindig nem értem.

Gondolat menetemet Alexy szakította félbe.

-Szia Lena! –köszönt Alexy.

Folytatás következik…..